Értékeink

Természeti értékek

A Tápió-vidék földrajzi fekvése nagyon sajátos: a térség egyik részét a Gödöllői-dombság lősz dombjai uralják, míg a másik az Alföld síkjának része. Az eddigi kutatások 66 védett növényfaj és 177 védett állatfaj előfordulását tárták fel. A táj legértékesebb élőhelyeit foglalja a magában az 1988. júliusában létrehozott Tápió-Hajta Vidék a Tájvédelmi Körzet. A növények változatosságát a vizes felületek, a természetvédelem alávont területek növényállománya biztosítja. Változatos növénytársulások (szikesek, löszgyepek, mocsárrétek) valamint ritka növények sokasága kötődik a tájhoz. Az Alföldön ritka agárkosbor, tavaszi gyöngyike, bárányparéj, sziksaláta és réti őszirózsa jelzik a vidék háborítatlanságát. Sokféle védett növényfa fordul elő: kései szegfű, homoki árvalányhaj, fényes poloskamag, báránypirosító, homoki nőszirom fehér zászpa, orchidea és pókbangó, a mélyebben fekvő részeken szibériai nőszirmok virágoznak. Megtalálható a szennyes ínfű, az erdei szellőrózsa és a magyar zergevirág is. A Tápió ma Magyarország egyik legtisztább vizű folyója. Ez a tisztaság jelképe is lehet annak a tiszta szándéknak, amellyel ma idevárunk minden kedves vendéget.

Tápiószentmárton szórólap

Emlékhely és szoborpark

Tápiószentmárton főterén található emlékhely, mely az I. és II. világháború, Trianon és a Málenkij robot történelmi eseményeinek állít emléket, továbbá itt található egy szoborpark is. Ebben a szoborparkban településünk és a magyarság életében nagy tetteket véghez vivő személyek mellszobrai láthatók.

Kincsem lovaspark

Kincsem, a verhetetlen, a legyõzhetetlen “csodakanca” 1874-ben látta meg a napvilágot Tápiószentmártonban, Blaskovich Ernõ birtokán. Pályafutása során 54 versenyen indult és valamennyit megnyerte – Kincsem a telivér tenyésztés történetének legendás alakja. Teljesítménye, amit azóta sem ért el a világ egyetlen versenylova sem, nemcsak tulajdonosának, hanem az egész magyar állattenyésztésnek szerzett hírnevet, megbecsülést szerte a világon. Kincsem leszármazottai – bár õsanyjuk csodálatos eredményeit nem tudták elérni – hat ország 13 versenyterén, generációk során eljutottak a világ 12 telivér tenyésztõ államába és mindenütt megbecsülést szereztek e kiváló vérvonalnak. Ennek köszönhetõen számos, nagy versenymúlttal rendelkezõ országban neveztek el a csodakancáról versenyeket, olyan országban is, ahol pályafutása során meg sem fordult. Ez mindennél jobban bizonyítja világszerte meglévõ népszerûségét. A Kincsem parkban- a budapesti galopp pálya fõbejáratánál – 1977-ben felállították életnagyságú bronzszobrát. Tápiószelén, a Blaskovich család Kastélymúzeumában is megtalálhatóak a leghíresebb magyar versenyló – Kincsem – emlékei. Tápiószentmártonban a lovasparknak lett névadója Kincsem. Itt 1999. március 20-án nyílt meg a Kincsem múzeum, melynek bejárata elõtt egy bronzból készült Kincsem szobor fogadja az ide érkezõket, ezzel a felirattal: “Vándor, aki itt jársz, állj meg egy percre és emlékezz, tisztelegj Kincsem emlékének, aki itt élt, ezen a területen, az egykori Blaskovich birtokon.” [Tovább…]

Kincsem emlékmúzeum

 

A múzeum Kocsi János, a Kincsem Lovaspark tulajdonosának gondolata, kívánsága, elképzelése alapján és a tulajdonát képező gyűjtemény tárgyaiból lett kialakítva. Kincsem, a csodakanca születésének 125. évfordulója tiszteletére 1999. március 20-án adták át, mint a tápiószentmártoni lovasparadicsom új gyöngyszemét. Tápiószentmárton több szempontból is különleges helynek számít. Az egyik, hogy Blaskovich Ernő – Priscos Rhetor korabeli leírása alapján – valószínűsítette, hogy hajdanán itt állhatott Attila fapalotája, ezért ásatásokat kezdett a területen. Ennek köszönhetően 1924-ben találták meg a legjelentősebb szkíta kori leletünket, az Aranyszarvast, mely jelenleg a Nemzeti Múzeum féltett kincse. Ezen kívül számos új-kőkori, réz-, bronz-, vas-, szarmata-, avar és honfoglaláskori használati és dísztárgy került a felszínre. Ez azt támasztja alá, hogy Kr. előtt 4000-5000 évvel is éltek itt emberek. A hely (Lovaspark és Attila-Domb) régészeti védettséget élvez, mert a terület teljes feltárása nem történt meg. A múzeum életre hívásakor az elsődleges cél az volt, hogy emléket állítson a hely szülöttjének, Kincsemnek, a telivér csodakancának, melynek teljesítménye mind a mai napig egyedülálló: 4 év alatt 54 versenyt nyert meg egymást követően. Másodsorban, hogy bemutassa a létező összes lovassportot történeti betekintéssel, harmadsorban pedig, hogy helytörténeti kiállítás keretén belül bemutassa a régi Tápiómente, valamint Tápiószentmárton életét – képi és tárgyi anyaggal. Ezen kívül még egy kisebb fegyver és versenydíj gyűjteményt is láthat az idelátogató a közönség.

Gyógyító hatású Attila-domb

A 15 hektáron érezhető természeti erő, mely a köztudatban „energia” fogalomként ismert, az egész Kincsem Lovaspark területén megnyilvánul, beleértve annak létesítményeit (szálloda, étterem, istállók, udvar) is. Bár a jelenség középpontja az Attila dombon van, de amit erősségnek érzünk, (látszólag rapszodikusan, de valószínűleg egy általunk nem tudott rend szerint) intenzitásban, térben és időben állandóan változik. A hatásmechanizmusban nem az erősség dominál. Természetgyógyászok és műszaki szakemberek feltáró és ellenőrző mérések során semmiféle egészségre ártalmas hatást nem észleltek. Ma már köztudott, hogy minden betegség egy energiahiányos állapot következménye. Ez a sugárzás segít helyreállítani és megőrizni a testi, lelki egyensúlyt. Az egész szervezetben harmonizálja az energia áramlását, tehát nem csupán egy szervre hat, hanem az egész szervezetre.

Szkíta aranyszarvas

A település az őskor óta lakott hely, melyet a határában 1923-ban feltárt fejedelmi sírból származó pajzsdísz, a szkíta aranyszarvas is tanúsít. 1923-ban a Blaskovich fivérek kutatásának köszönhetően a Magyar Nemzeti Múzeum régészei tárták fel ezt a szkíta ötvösremeket, az elektron fejedelmi pajzsdíszt. A Tápió-vidék régmúltjának jelképévé vált darab galvanomásolatát a tápiószelei Blaskovich Múzeum őrzi, az eredeti lelet pedig a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg. [bővebben…]

Blaskovich kápolna

A Blaskovich-család és Tápiószentmárton összekapcsolódó történetének máig álló emléke a Szűz Mária-kápolna, amely egy domboldalon, a Blaskovichok sírkertjében áll. Blaskovich József özvegye, Dacsó Anna építette 1768-ban Szűz Mária mennybevitelének tiszteletére, 1832-ben gr. Nádasdy Ferenc váci püspök szentelte fel. Főoltárának képe Mária mennybevitelét ábrázolja, a szószék rokokó stílusban épült a XVIII. században.

Szent Márton római katolikus plébánia-templom

Szintén Tápiószentmárton centrumában található a római katolikus plébánia-templom. 1847-ben épült fel, Peitler Antal váci püspök áldotta meg. Peitler Antal 1870-ben Blaskovich Ernő földbirtokossal abban állapodott meg, hogy Tápiószentmártont önálló lelkészséggé teszi. Első plébánosa Barina Vendel volt, aki Kuthen írói néven jelentékeny sikereket ért el. [Tovább…]

Katolikus Szent Kereszt Kápolna Göbölyjárás

A göbölyjárási településrész egyhajós kápolnáját Halász Béla építette.

Evangélikus templom

A község központjában tekinthető meg az 1845. és 1847. között klasszicista stílusban épült evangélikus templom. Az egyhajós, homlokzati tornyos templom főoltárán Kiss Bálint Krisztus az Olajfák hegyén című festmény látható, keresztelőmedencéjén az 1847-es évszám olvasható. 1938-ban átfogó felújítást végeztek rajta, majd 2003-ban közadakozásból készítette toronyóra átadásával folytatódott a templom formálása. [Tovább…]

Református templom

A tápiószentmártoni református templom 1938-ban épült. Építtetője Magyary Kossa Sámuel 1879-ben költözött Tápiószentmártonba Tiszaroffról, ahol a református egyház főgondnoka volt. Gazdálkodni nem szeretett, a költészetnek, a tudománynak élt, leghíresebb munkája: A nagysarlói Magyary Kossa család története. A templom felépülése előtt az istentiszteleteket kastélyának egyik vendégszobájában tartották. Szerette volna, ha a kastély előtti téren lenne egy szép kis templom. 1937. február 17-én tartott gyűlésen határozták el a templom felépítését. Gyűjtéseket kezdtek a környező gyülekezetekben ennek érdekében, majd 1938 májusában megtörtént az alapkő letétele. Ekkor Magyary Kossa Sámuel már nem élt, a templomépítésben legnagyobb áldozatot fia Magyary Kossa Péter hozta, nem csak gazdag adományával, hanem cselédei és két keze munkájával. Templomunk magában hordozza a reformátusság jegyeit, tetején csillag található, belül az egyszerűség jellemzi. A tápiószentmártoni gyülekezet a tápióbicskeivel együtt szórványként tartozik Nagykátához.

Pünkösdi gyülekezet imaháza


A tápiószentmártoni pünkösdi gyülekezet a Magyar Pünkösdi Egyház gyülekezete, mely az 1920-as évek második felében alakult. A hívők eleinte családi házaknál, majd később a Móra Ferenc utcában, 1977-től pedig a jelenlegi, Munkácsi Mihály utca 13. szám alatt található imaházban tartja istentiszteleteit. [Tovább…]

Strand- és Termálfürdő

 

A Tápiószentmártoni Gyógyfürdő belterületi üdülőterületen, közel 10 hektáron fekszik; a villany-, víz- és gázellátás zavartalan. Fürdőnk működése egy, az 1960-as évek végén fúrt hévízkúton alapul, melyből 650 méter mélyről tör fel az 52 fokos termálvíz. 2003-ban októberében egy szakértői csoport által végzett kutatások eredményeképpen a termálvizet gyógyvízzé minősítették. 2005. májusára egy nagyobb beruházás ért végett, melynek eredményeképpen felújított medencékkel, új öltözőkkel, szekrényekkel, vizesblokkal várjuk Kedves Vendégeinket! Fürdönk kiváló pihenést és szórakozási lehetőséget nyújt minden korosztály számára. [Tovább…]

Kubinyi Kúria

Szintén az 1800-as évek első negyedére tehető a Kubinyi Kúria felépítése is (Ady Endre út 2.). Ezen épület is a klasszicizmus jegyében született, a középrészen található timpanont négy díszítetlen oszlop tartotta. 2003-ban teljes felújítására került sor.

Sportcsarnok és Tanuszoda

 

Az 1993-ban átadott Sportcsarnok és Tanuszoda nemcsak településünk, hanem az egész térség kiemelkedő intézménye. Méretét, a kínált szolgáltatások számát és minőségét tekintve a környező falvakban egyedülinek számít, a vidék jelentős sportcentrumává vált. 2005-ben az épületet akadálymentesítették, így a fogyatékkal élők számára is megközelíthető és használható. [Tovább…]

– Horgász-, és vadturizmus (Alsó- és Felső-Tápió; Csopak-halastó (Tőzeges-tó); Tápiószentmárton erdő határterületei)
– Borturizmus (Kincsem Pince: minőségi borok, saját palackozású ásványvíz)